Az élet során a lábak ízületei sok stressznek vannak kitéve. A csípő egy nagy gömbcsukló, amely lehetővé teszi az önálló mozgást. A fájdalmas érzések, feszes mozgások, sántított járás megjelenése arra készteti az embert, hogy gondoljon a patológia megjelenésére.
Az elmúlt években drámaian megnőtt azon 30 év alattiak száma, akiknél arthrosist diagnosztizáltak. Ez a statisztika rendkívül kiábrándító, mivel a betegség folyamatosan halad előre, és súlyos fogyatékossághoz és rokkantsághoz vezethet. Annak érdekében, hogy megvédje magát a káros hatások kialakulásától, azonnal el kell kezdenie a kezelést, és követnie kell az összes orvosi ajánlást.
A csípőízület arthrosisa sok kellemetlenséget okoz tulajdonosának. Ha kellemetlen érzések vannak az ízületi területen, orvoshoz kell fordulni a diagnózis megerősítése és a hatékony kezelés előírása érdekében. A késői kezelés a beteg önálló járásának képességébe kerülhet.
Mi az arthrosis
Az arthrosis egy reumatológiai betegség, amely az ízületek degeneratív és disztrófiás elváltozásain alapul. Ugyanakkor nemcsak az ízületi felületek, hanem a szalagos apparátus és a kapszula is részt vesz a kóros folyamatban. Leggyakrabban a kéz, a láb, a térd ízületei szenvednek, de a legsúlyosabb betegség a csípőízület arthrosisa. Fejlődésével a súlyos mozgáskorlátozások miatt megnő a teljes rokkantság kialakulásának kockázata.
Az ízületi porcok alapját a kollagénmolekulák és a proteoglikánok alkotják: ezek adják az ízületnek szilárdságát és rugalmasságát, ellenállóvá teszik a különféle terhelésekkel szemben. A külső tényezők hatására csökken a kollagén és a proteoglikánok mennyisége, ami a porcszövet kimerülését és fokozatos pusztulását eredményezi. Az arthrosis a következő tényezők hatására alakul ki:
- mechanikai sérülés;
- gyulladásos folyamatok az ízületekben;
- túlzott terhelés az alsó végtagokon;
- elhízottság;
- életkorral összefüggő változások a szervezetben (55 év felettieknél);
- menopauza (nőknél);
- alultápláltság fehérjetermékek és kalcium hiányával;
- örökletes hajlam;
- átvitt műveletek az ízületeken.
Hogyan nyilvánul meg a csípőízület arthrosisa?
Az arthrosis fokozatosan alakul ki, ezért meglehetősen nehéz felismerni kezdeti megnyilvánulásait. A beteg figyelmen kívül hagyhatja a betegség tüneteit, összetévesztve őket fáradtsággal vagy túlterheltséggel. Sérülés után a kellemetlen érzés súlyosbodhat. A csípőízület arthrosisát a következő tünetek kísérik:
- Fájdalom az érintett végtagban. Tompa, fájó természetű, egész nap állandó. A kellemetlen érzések fokozódnak a fizikai aktivitás során (gyakorlat, futás vagy séta), nyugalmi állapotban csökkennek. A csípőízület érintettsége esetén a fájdalom az ágyékba, a gátba és a combba sugárzik. Az ízület elkezdhet "reagálni" az időjárási viszonyok vagy a légköri nyomás változásaira is.
- Atrófiás izomváltozások. Séta közben a beteg öntudatlanul kíméli az érintett végtagot, ezáltal kevésbé terheli a fenék és a comb izmait. Ezt sorvadásuk és térfogatcsökkenésük kíséri. Ez különösen észrevehető egyoldalú arthrosis esetén.
- Crunch megjelenése az ízületi mozgások végrehajtása során. Ez a hang egy műanyag zacskó susogásához hasonlít, és hosszú ideig tartó mozdulatlanság (éjszakai alvás) után felerősödik. Az orvostudományban ezt a kifejezést "crepitusnak" nevezik. A roppanás megjelenése az ízület mobilitásának megsértésével jár.
- Az érintett ízület térfogatának megnagyobbodása. Ez a legkisebb tüskék - osteophyták - képződésének eredményeként következik be a csontfelületeken. Az ilyen reakció kompenzációs válaszként jelentkezik a csontok felszínén jelentkező terhelés növekedésére (a porc elvékonyodásával).
Az arthrosis orvosi kezelése
Jelenleg nem lehet teljesen megakadályozni a porcszövet pusztulását. Ezért az arthrosis gyógyszerek segítségével történő kezelése a fájdalom csökkentésére és a betegség progressziójának lassítására irányul. Leggyakrabban a következő gyógyszercsoportokat használják a terápiában:
- Nem kábító fájdalomcsillapítók és vegyes hatású fájdalomcsillapítók. Segítenek csökkenteni a fájdalmat, és intravénás beadásra szánt tablettákban vagy ampullákban kaphatók.
- Nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket helyi kenőcsök vagy krémek formájában is alkalmaznak a fájdalom csökkentésére. Akkor is felírják, ha az arthrosist az ízület szinoviális membránjának gyulladása kíséri.
- A kondroprotektorok olyan gyógyszerek, amelyek lassítják a betegség progresszióját és javítják az ízületek működését.
Gyakorlatterápia és fizioterápiás módszerek
A betegség elleni küzdelemben széles körben alkalmazzák a nem gyógyszeres szereket is. Az orvosok edzésterápiát írnak elő a betegeknek az izmok erősítésére és az ízületi mozdulatlanság kialakulásának megelőzésére. A gyakorlatok jellegét és végrehajtásuk gyakoriságát minden esetben egyedileg határozzuk meg. Az arthrosis kezelése olyan fizioterápiás eljárásokat is magában foglal, mint:
- transzkután elektromos idegstimuláció;
- akupunktúra;
- mágnesterápia;
- elektroforézis fájdalomcsillapítókkal;
- lézerterápia;
- masszázs.
Az érintett végtag terhelésének csökkentése érdekében a betegnek bot vagy sétáló használata is javasolt. Hasznos lesz csípőortézist viselni, egy speciális eszközt, amely segít helyreállítani a láb működését és elkerülni az ízület további károsodását.
Sebészet
Az endoprotetizálást abban az esetben írják elő, ha a csípőízület arthrosisának konzervatív kezelési módszerei nem hatékonyak. A műtét célja a fájdalom szindróma megszüntetése és a végtag motoros funkciójának helyreállítása. Az eljárást általános érzéstelenítésben végzik egy speciális kórházban, amely után a beteg hosszú rehabilitációban részesül. A legkedvezőbb a szülésprognózis a 40-75 éves, legfeljebb 70 kg testtömegű betegeknél: náluk az endoprotézis kilökődésének valószínűsége minimális, ami rendkívül hatékonysá teszi az arthrosis kezelését. Átlagosan a protézis élettartama körülbelül 10-12 év, de előfordult már 20-25 év minimális kopás melletti sikeres használat is.